Szent Flórián szobor
Fejér megye
Isztimér
Köztársaság utca
A szobor a katolikus templom előtt balra található.
Felállítása: 1884
Szobrász: Szabó János (kőfaragó)
A szobrot 1884-ben emelték az abban az évben bekövetkezett március 22-i tűzeset emlékére. A felirat szerint a szobrot Meszleny Lajos országgyűlési képviselő állíttatta.
Az alkotás elég kopott, és sajnos a mellette álló nyárfa is ránőtt. A nyáron készült felvételen ez elég jól látható, szinte nem is látszik maga a szobor. A szobor jobb kezében zászlót tart, bal kezében levő korsóból vizet öntve tüzet olt.
Nem volt könnyű az alkotásról fotót készíteni, és sokat keresgéltem az alkotó után is. Aztán a talapzat alsó részéről készített fotón - melyet addigra már nagyon sokszor megnéztem -, egyszerre csak teljesen világossá vált az alkotó neve: Szabó János.
A talapzat két felirattal is bír, a felső a felállításra vonatkozik, az alsó egy német szöveg, melyből az első szó felismerhető, mégpedig a 'Gott', vagyis Isten. Sajnos ez a rész nagyon kopott, így a német szöveget nem tudom idézni. Feltehetőleg Isten dicsőségére ajánlották a szobrot. A magyar nyelvű felirat: 1884. martius 22-ei szerencsétlen nap emlékére emeltette Meszleny Lajos Orsz. Képviselő.
Az alkotás nyilvántartott műemlék.
Meszleny Lajos (1851-1901) országgyűlési képviselő (Meszleny Lajos császári királyi kamarás fia), a Függetlenségi Párt tagja volt, a pesti jogi egyetemen végzett. 1882-1892-ig a bodajki kerület, majd 1893-1898 között a csákvári kerület országgyűlési képviselője. Tréfás ember hírében állott, és a képviselőházban humoros közbeszólásai miatt nagyon népszerű volt. A képviselő 1896 nyarán vonult vissza a politikai élettől, és viszonylag fiatalon hunyt el.
A meszleni Meszleny/Meszlenyi/Meszlényi család
Nevüket többféleképpen írták, eredetileg Mezlen volt, később Meszleny, a XVIII. századi iratokon már legtöbbször a Meszlenyi és Meszleny alakban fordul elő, bár megtaláljuk a Meszlényi alakot is. A család a Vas vármegyében található Meszlenben már 1440 körül birtokkal rendelkezett. 1569-ben a török háborúban elveszett nemesi okmányai helyébe új címerlevelet kapott a család, majd 1724-ben Meszlenyi János (1659-1736) adományba kapta Velencét és fél Gárdonyt, Velence betelepítése az ő nevéhez fűződik. A család Vas megyei ágai kihaltak. A család több tagja vállalt hivatalt, lépett értelmiségi pályára. A családból legismertebbek Terézia (Kossuth Lajos felesége), Rudolf (hírlaptudósító), és Lajos (országgyűlési képviselő).
Lovas Andrea
Források
Nagy Iván: Magyarország családai, VII. kötet (DVD formátumban)
Sárváry Mariann: A mes zleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig – bölcsészdoktori disszertáció (a szerző a család leszármazottja) - mek.niif.hu
(A családtagok nevét a leírásban a disszertációban megfogalmazottaknak megfelelően írtam le).
Forrás: https://www.kozterkep.hu/17271/Szent_Florian_Isztimer_1884.html#
hivatal@isztimer.hu
